Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a stresszkezelés, rohanó világunk türelmetlen, szorongó, idegeskedő embereket teremt. Sokan szokták idézni Buddha egy híres mondatát: „Az a baj, hogy azt hiszed, van időd.” Az emberek belefásulnak a mindennapokba, fáradtan érnek haza a munkából, és sokszor nincs másra erejük, csak beülni a képernyő elé. Közben nincs idejük az saját magukra, a töltekezésre, fejlődésre. Ismerős a szitu? Igyekszem minél több időt fordítani magamra – természetesen ez hatalmas kihívás, sokszor kudarcba fullad. Másokon is látom, mennyire nehezen tudják ezt megvalósítani, és belefáradnak, egyre többen panaszkodnak körülöttem depressziós tünetekre, pánikrohamokra, stb… és ami megdöbbentő, hogy egyre több fiatal körében is megjelenik ez. Nemrégiben hallottam (sajnos a forrást már nem tudom megnevezni), hogy a mai egyetemisták nagy része hasonló idegi állapotban van, mint az évtizedekkel ezelőtti pszichiátrián kezelt betegek. Elgondolkodtató, nem? A WHO egyes kalkulációi szerint a következő években a legsúlyosabb egészségügyi problémát majd a mentális zavarok fogják jelenteni. És itt jön a képbe a stresszcsökkentő technikák fontossága, amelyet már kisgyermekkortól el kellene kezdeni tanítani az embereknek, hogy elsajátítsák azokat az eszközöket, amelyekkel indulataikat, félelmeiket képesek lesznek elcsendesíteni, saját magukat megnyugtatva. Mindig kiemelem a prevenció fontosságát. A legjobb, ha az ember előre gondolkodik, és nem akkor ugrik fejest ebbe, ha már baj van – de természetesen, ha neked már van panaszod, és ezért olvasod ezt a cikked, akkor is abszolút jó helyen jársz, örülök, hogy érdekel a téma, a legfontosabb, hogy kitartóan keresd azt a módszert, ami Neked segíteni fog, és ha megtaláltad, végezd is kitartóan. Én egy- két lehetőségről fogok beszélni a teljesség igénye nélkül, hangsúlyosan a relaxációról és jógáról lesz szó – a kettő szorosan összefügg.
Selye Jánosunk nagy felfedezést tett azon elméletével, amely kimondja, hogy a stressz önmagában nem egy rossz dolog, viszont tudnunk kell elkülöníteni, hogy mikor beszélünk rossz, illetve jó stresszről. Az ő szavaival élve: „A stressz az élet sava-borsa.” Az úgynevezett eustressz (hasznos stressz) motivál, ösztönöz, előre hajt, míg a distressz (káros stressz) gátolja a szervezet normális működését.
Az, hogy jól tudjuk kezelni a feszültséggel teli helyzeteket, tanulható képesség. Igaz, sok gyakorlást, kitartást, rendszerességet igényel, de az eredmény önmagáért beszél. Léteznek különböző relaxációs, koncentrációs technikák, meditációs módszerek, illetve a jóga is csodálatos változásokat hozhat az életünkben. Én a jógaóráim végén mindig tartok relaxációt, ehhez már hozzászokott az én csodálatos kis csoportom, sőt, igénylik is.
Herbert Benson tanulmányozott lámaszertartásokat a tibeti kolostorokban, melynek során tanúja lehetett annak, hogy a szerzetesek 15-17 fokos hidegben (nem télikabátban, hanem a jellegzetes vékony narancssárga ruhájukban) 8 órát töltöttek meditatív állapotban kint, majd ennek végeztével lesöpörték magukról a havat, és bementek folytatni az esti szertartásukat. Ezek után egyikőjük sem lett beteg, tehát úgymond átvették az uralmat a testük fölött. Benson egyetemistákat is vizsgált, és konklúzióként azt találta, hogy a rendszeresen relaxálók sokkal ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, ráadásul még a vér koleszterinszintje is csökkent 30%-kal a nem relaxáló tanulókhoz képest. Idős embereket vizsgálva, arra az eredményre jutott, hogy a gyakorlók itt is ellenállóbbá váltak a betegségekkel szemben, illetve immunrendszerük természetes „ölősejt” -száma megnőtt.
Érdekes, hogy az angol „stress” szó feszültséget jelent, és aki feszült, annak izmai is feszültebb állapotban szoktak lenni. Van egy technika, amely kimondottan az izmok ellazítására koncentrál, lehet, hallottál már a Jacobson-féle progresszív relaxációról. Ez a módszer az izmok feszítése és lazítása közötti állapot megéreztetésén, tudatosításán alapszik – befolyásolhatók vele olyan állapotok, mint a pánikbetegség, alvászavar és depresszió.
A schultz-i autogén tréning is egy közkedvelt stresszcsökkentő módszer, amely egy koncentrált ellazítást jelent. Ezt a gyakorlók passzív koncentrációval érhetik el. Schultz professzor már gyermekként is súlyos tüdőbetegséggel küzdött, amelyből felnőttkorára sikerült magát kigyógyítania az autogén tréning segítségével. Ezek után számtalan pszichoszomatikus beteget kezelt sikeresen, illetve szinte nem is volt olyan betegség, melyen ne tudott volna javítani e módszer segítségével (szorongás, stressz, vegetatív tünetek, nem szervi eredetű ideges panaszok, gyomorhurut, irritábilis vastagbél, krónikus fájdalmak, feszüléses fejfájások, görcsös izomzati fájdalmak…). Sőt, mi több, azóta Howard Hall professzor igazolta azt is, hogy rákos betegek esetében a relaxáció & vizualizáció megnöveli az immunaktivitást, tehát a szervezet idegensejt-ölő képessége javul. Az autogén tréning egy könnyen megtanulható technika, mely által az adott személy saját erejéből képessé válik szabályozni életfunkcióit.
A relaxációs technikák alkalmazása során gyermekeknél is nagy eredményeket sikerült elérni, mind szorongás, pszichoszomatikus tünetek, fejfájás, magas alapfeszültségi szint, evészavarok, emésztőrendszeri fájdalmak, figyelemzavar, hiperaktivitás és iskolafóbia terén.
Ami a jógát illeti, SatBir Singh Khalsa, a Harvard Egyetem tanársegédje az alábbiakról számolt be: a jóga segít elmulasztani a nyaki-, hát- és fejfájást, álmatlanságot, javít a rossz emésztésen, szorongáson, depresszión, magasvérnyomáson, és fogyókúrázóknak is ajánlott végezni. Véleménye szerint azért ilyen jók az eredmények, mert a jógával képessé válunk összekapcsolni a testet a lélekkel. Karen Sherman szerint pedig különösen fontos, hogy a jógában a relaxációk mellett egyaránt végezzük a testtartásokat, azaz ászanákat, illetve a helyes légzéstechnikát. Az ászanák megtartása növeli az erőt, ezáltal a gyakorló képessé válik hosszú időn keresztül ülni és meditálni. Ezzel javíthatunk a közérzetünkön és immunrendszerünk működésén egyaránt. Tehát a jóga nem csak trendi, hanem rendkívül jótékony hatással bír. Emellett fontos megjegyezni, hogy a jóga egyszerre tudomány és filozófiai rendszer is; akit érdekel, érdemes tanulmányozni a tanításait is.
„A jóga azoknak való, akik képesek tenni magukért, hajlandóak elindulni a változás útján, és feladni a régi berögződéseket.”
Beszéljünk kicsit az ászanákról. Ezeket külön csoportokba is szedhetjük, mint az álló, ülő, előrehajló, csavaró testhelyzetek, fordított pózok, és hátrahajló ászanák.
„A súlyzós és nyújtó gyakorlatokkal ellentétben, amelyek specifikus izmokra helyezik a hangsúlyt, a jóga az ászanákra fókuszál, melyek az egész testet igénylő gyakorlatok; végzésük közben semelyik testrész sem marad passzív.”
Az álló ászanák stabilitást adnak, arra tanítanak, hogyan álljunk szilárdan, egyenletesen eloszlatva a testsúlyunkat, miközben különböző karmozgásokat végzünk. Korrigálják a helytelen testtartást, deformitásokat, egyensúlyi állapotba hozva a gerincet és ízületeinket. Csökkenthetik az ízületi fájdalmakat, izomfeszültségeket, emésztési panaszokat, stimulálják belső szerveink működését, valamint jótékonyan hatnak a női ivarrendszer működésére is. Az álló ászanák összességében kitartást adnak, megerősítik a testet, és megalapozzák a többi ászana kivitelezését.
Az ülő ászanák kivitelezése sokak körében egyre nehezebb – napjainkban jellemzően székeken ülünk, ezért a földön lévő üléstől sokan elszoktak, kényelmetlen számukra, akár fájdalmas is lehet. A lábak különböző helyzetekben való megtartása, nyújtása segíti a medenceöv mobilitását, és hajlékonyságot kölcsönöz az alsó végtagoknak. Enyhíti a lúdtalp, reuma, isiász és visszérgyulladás okozta fájdalmakat is. Étkezés után, amennyiben teltségérzetet tapasztalunk, próbáljunk ki néhány ülő ászanát, ezek nagy eséllyel könnyebbség érzetét keltik.
Az előrehajló ászanák segítik a hasi szervek nyújtását és „átmasszírozását”, ezáltal stimulálva az emésztőrendszert és tónust adva a hasi szerveinknek. A konkáv pózok segítenek az alsó deréktáji és menstruációs fájdalmak enyhítésében. A medence és alhasi szerveink vérellátása is fokozódik, illetve végezhetjük magasvérnyomás, álmatlanság, fejfájás, migrén, fáradtság, legyengült és alacsony lázzal járó állapotok esetén is.
A csavaró ászanákat mindig úgy kezdjük, hogy jól megnyújtózunk gerincünkkel hosszanti irányba – ez a helyes kivitelezés alapja. Segíti a deréktáji régiók panaszainak enyhítését, lazítását. Munkából, mozgásszegény életmódból adódó fájdalom, és sok statikus helyzetet végzők esetén is jól lehet alkalmazni. Segíti az emésztőrendszer működését, gyomorproblémák orvoslását.
A fordított testhelyzetekkel eleinte sokat küzdöttem, hogy megszerettessem – a mai napig is sokszor kihívást jelentenek, viszont annál fontosabbak és hatékonyabbak. Ezekre az álló és ülő ászankákkal tudsz jól felkészülni, illetve az óráimon sok könnyítést, alternatívát tudok javasolni, hogy fokozatosan tudd megtanulni őket, ne rögtön ezzel kezdd a gyakorlást. A fordított helyzetek alaposan megdolgoztatják a keringési-, nyirok-, és idegrendszert, emellett lecsendesítik és tisztítják az elmét. Erősítik az akaraterőt, fejlesztik a memóriát, intellektuális kapacitást és érzelmi stabilitást. Érdemes a jógaóráid végébe mindig belecsempészni 1-1 ilyet, hogy rendszeresítsd a gyakorlást. Segít több olyan probléma esetén, mint az idegösszeomlás, félelmek, alsóbb- és felsőbbrendűségi komplexus, lustaság, letargia, fáradtság, vérszegénység, gyenge vérkeringés, székrekedés, alacsony pulzusszám, koncentrációs zavarok, általános gyengeség, hormonális problémák, rossz szájszag, álmatlanság és megfázásos, köhögős betegségek. A gyakorlás által eltávolítja a szervezetben található méreganyagokat, „megfiatalítja” a hasi szerveket, segíti a gázok gyomorból és belekből való távozását, megerősíti a kiválasztó rendszert, támogatja az ivarszervek optimális működését. Segíti a női hormonális rendszer és ciklus egyensúlyának fenntartását.
Végül, de nem utolsó sorban pedig beszéljünk a hátrahajó ászanákról. Helyesen kivitelezve egyszerre javítod/fenntartod vele gerinced hajlékonyságát és izomerejét. Nem csak fizikailag készíted fel vele magad, hanem a mentális akadályok legyőzésére is edzel.
A jóga összességében tehát nagyon jótékony mind testi, szellemi és lelki állapotunk javítására, azonban fontos, hogy helyesen végezzük az ászanákat, légzőgyakorlatokat és relaxációt egyaránt, ezért, ha korábban még nem próbáltad ki, vagy nincs benne gyakorlatod, mindenképp konzultálj szakemberrel, vegyél részt személyesen is órákon, ahol az adott oktató tanácsot tud adni, mire figyelj, szükség esetén pedig korrigál.
Cikk forrása: Bodolai Mónika és tsai.: A jóga hatása a szervezetre, szerepe a stresszkezelésben
