Ha a jóga szót halljuk, elsősorban a testedzésre és légzőgyakorlatokra gondolunk, azonban a jógának az indiai filozófiai tradíció alapján a meditatív és spirituális jelentőségét sem szabad elfelejtenünk. A testmozgásnak, a meditációnak és a spiritualitásnak külön-külön is jelentős pozitív hatása lehet az egészségre, viszont, ha együtt végezzük ezeket akkor vajon mennyivel lesz hatásosabb az eredmény?
Ha olyanokat kérdezünk meg, akik rendszeresen gyakorolják a fent említett módszereket, olyasmit fognak mondani, hogy nem tudnak vele betelni, olyan számukra, mint egy drog: amint beépítették rendszeresen az életükbe, soha többet nem szeretnének lemondani róla. Ha pedig bizonyos időre kiesnek ebből a rendszerességből, akkor megérzik a testükön, hiszen az jelez, hogy szüksége van arra, ami hiányzik neki.
Több kutatás is igazolja, hogy az edzések intenzitásuktól függően képesek pozitív hangulathoz, illetve a feszültség/szorongás/depresszió/harag csökkenéséhez vezetni. Emellett a meditáció is bőven büszkélkedhet pozitív hatásokkal: képes szignifikáns mértékben csökkenteni a galvanikus bőrellenállást (bőr elektromos ellenállása), a szívritmust, az elektromiográfiai értéket (izom motoros egységének épségét vizsgálja), és a szimpatikus reakció mértékét (az idegrendszer stresszes helyzetekre való reakciója). A spiritualitás és a meditáció kombinációja pedig fokozott hatást képes eredményezni a fájdalomküszöb és az éberség növelésében, a szorongás csökkentésében és a hangulat javításban. Egy másik tanulmány szerint a jóga alapú relaxáció és a földön fekve pihenés hasonlóképpen a szimpatikus aktivitás jelentős csökkenésével, ezáltal a stresszreakció csökkentésével is járt. A jógát rendszeresen gyakorlók esetén pedig pozitív összefüggést találtak a jóga és két pszichológiai jólét mutató, a hála és az élet értelmének érzékelése között. A pranayama, azaz a jógi légzés segítségével jelentősen növelhető a lelkesedés mértéke, a mentális és fizikai energia, valamint az éberség.
Egy másik kutatáshoz online toborozták a résztvevőket a koronavírus járvány idején, amikor sokan szorultak otthonaikba. Az adatok felméréséhez kaptak egy kérdőívcsomagot, valamint egy linket, amin keresztül letölthették az applikációt. Az applikáció számos, különböző nehézségű jóga-gyakorlatsort kínált, melyek többnyire csak kitartott pózokat tartalmaztak, ezek közül a résztvevők szabadon választhattak, azonban naponta legalább 10 percet kellett jógázniuk. A kéthetes gyakorlás végén elküldték a résztvevőknek a második kérdőív csomagot megválaszolásra.
Elmondható, hogy rövid távon a jóga szignifikánsan növelte számos pozitív relaxációs állapot gyakoriságát, különösen a kikapcsolódás és a fizikai relaxáció esetében. A relaxációs állapotokat tekintve a résztvevők szignifikánsan relaxáltabbak voltak mentálisan és fizikailag, jelentős mértékben nőtt a kikapcsolódás, a tudatos csend, a központiság és a figyelem, valamint az energikusság, boldogság, ájtatosság és a bámulat és csodálat érzése. Hosszútávon a résztvevők szignifikánsan gyakrabban érezték az alap relaxációt, pozitív energiát, tudatosságot és transzcendenciát, a relaxációs állapotok közül pedig a kikapcsolódás, a mentális és fizikai relaxáció, a tudatos elfogadás, csend, központiság és figyelem, valamint az ájtatosság nőtt szignifikánsan. A jóga a testmozgással és a meditációval is hordoz közös jegyeket, ezért érthető, hogy a jóga hatása is átfedésben van a meditáció és a fizikai aktivitás hatásaival fiziológiai és pszichológiai szinten is: a résztvevők éberebbek és energikusabbak, ugyanakkor nyugodtabbak és tudatosabbak. Ez a hatás pedig nem csak közvetlenül a jógát követően figyelhető meg, hanem hosszútávon is.
Az eredmények alapján a jóga az egészség fenntartásában és fejlesztésében, de a mentális és szomatikus betegek állapotának és életminőségének javításában is hatékony kiegészítő eszköz lehet.
Forrás: Renkó Tamara Anikó és Schmelowszky Ágoston: A jóga rövid- és hosszútávú hatása a mentális egészségre: relaxáció, mindfulness, pozitív energia, és transzcendencia